Raven
egyedül sétált a holdfényben, amikor hirtelen megtorpant. Egy ismerős érzés
öntötte el, végigszáguldott az ereiben, majd görcsbe rántotta a testét. A
földre rogyott, ujjait a puha fűbe vájta, lihegve imádkozott, hogy múljon el a
roham. Mostanában egyre gyakrabban tört rá, de maga sem tudta, mi volt a
kiváltó ok. Ahogy felnézett, megpillantott két alakot a fűben feküdni.
Vörös
köd szállt a szeme elé, amikor felismerte a párt. Cadmon és Sarah andalgott kéz
a kézben, a legnagyobb harmóniában. Még fel sem fogta, mit művel, amikor
hatalmas ordítással rájuk rontott. Nem tudott tisztán gondolkodni, megragadta
Cadmont és ököllel arcon ütötte. A férfi nem védekezett, egy dolgot művelt
csupán: védte Saraht.
Mint
egy villámcsapás, a köd felemelkedett Raven szeme elől, és egy pillanat alatt
lenyugodott. Megrázta a fejét, és elengedte a férfit.
– Ne
haragudj. Én nem… - zavartan pislogott körbe, de nem talált mentséget a
viselkedésére.
Sarah a
vérző férfihoz sietett, felrepedt ajkát vizsgálgatta, majd Ravenhez fordult.
– Mégis
mi a franc bajod van? Nem csinált semmi rosszat!
–
Tudom, én… Hé, de hiszen ő volt az, aki akaratod ellenére megharapott!
Ahogy
kimondta a szavakat, a kábulat újra átvette az irányítást, és ott folytatta az
ütlegelést, ahol abbahagyta. Ismét rárontott Cadmonra, aki most is szótlanul
tűrte az ütéseket.
Raven
akkor tért újból magához, amikor a lány közéjük ugrott. Aztán hirtelen
megvilágosodott.
– Te
vagy az! – mutatott Sarah-ra, - Te vagy a katalizátor!
–
Tessék? – lepődött meg a lány és Cadmon egyszerre.
– Meg
fogom ölni Billt – jelentette ki egykedvűen Raven, majd otthagyta a párt, és
teljes erejéből a Menedék felé kezdett rohanni.
Gondolkodás
nélkül tépte fel Bill szobájának ajtaját, majd rögtön sarkon is fordult. Fülig
vörösödve ült le kint a lépcsőn, amikor Sarah és Cadmon odaértek hozzá.
– Mi
történt? Olyan fura vagy – huppant le mellé a lány, míg a férfi megtartotta a
tisztes távolságot. Legszívesebben eltűnt volna, de nem akarta megkockáztatni,
hogy Raven megint bekattan, és esetleg a lányon tölti ki újdonsült hóbortját.
A férfi
felpillantott Cadra, és megrázta a fejét.
–
Haver, jobb, ha nem tudod.
Mintegy
végszóra, Bill dugta ki a fejét az egyik emeleti ablakból, a haja összevissza
állt, a Hold pedig megcsillant a meztelen felsőtestén.
– Raven,
gond van? – kiabált le, majd egy pillanat múlva Peggy bukkant elő, egy szál
lepedőben.
Cadmon
szeme elkerekedett, érezte, ahogy a vérnyomása az egekbe szökik.
– Bill,
azonnal gyere le, kinyírlak! – ordította, és már indult is volna fel, de Sarah
elkapta a kezét.
– Hagyd
már! Anyukád felnőtt nő, és egyértelmű, hogy izzott körülöttük a levegő.
– Én
nem vettem észre – azzal, mint egy durcás kisgyerek, összefonta maga előtt a
kezét, és háttal nekidőlt a tornác korlátjának.
Időközben
az újdonsült pár eltűnt az ablakból, de Cadmon gondolni sem akart arra, hogy mi
mindent művelhetnek azok ketten. De ha igazán őszinte akart lenni magához,
akkor pontosan tudta. Ugyanazt, amit ő tenne legszívesebben Sarah-val. A lány
azonban még nem készült fel rá. Kell hozzá a telihold, hogy kiteljesedjenek az
érzései. A gyökerek már megvannak mélyen benne, a Hold hatására azonban ki
fognak teljesedni. Már csak idő kérdése.
Amikor
Cadmon félrevonult a sértett önérzetével, Sarah közelebb húzódott Ravenhez.
–
Elmondod, mi történik veled, és mi köze Billhez?
Raven
bólintott. Előbb utóbb úgyis kiderülne, hogy az alfa kihasználta a képességeit.
–
Gondolom, azt már elmondta, hogy te ki vagy és ő kicsoda. Mármint nekünk,
vérfarkasoknak.
A lány
nagyot nyelt, ahogy a kellemetlen beszélgetésre gondolt és biccentett.
– De
jól sejtem, hogy sok mindent nem árult el? – mosolygott rá, majd meg sem várva
a választ, folytatta. – William Blackburn, az apja halála után a törvényes
király lett volna, de lemondott a trónról. Diana Blackburn, az édesanyád, nem
foglalhatta el, hiszen addigra már terhes volt veled egy embertől. A klán sosem
fogadta volna el az emberi királynőt, így uralkodó nélkül maradtunk. Persze,
sokaknak fájt a foga a trónra, de Bill nem hagyott magunkra minket. Törvényesen
ugyan sosem ismertette el a hatalmát, a képességei azonban nem ezt igazolják.
Bill birtokában van a királyt megillető tulajdonságoknak, és itt nem a
diplomáciai készségre gondolok.
Sarah
elmosolyodott, de hagyta a férfit beszélni. Eddig úgysem tudott meg sok mindent
a történelmükről, Raven pedig úgy tűnt, örömmel mesél bármiről.
– A
király telepátia segítségével utasíthatja az alattvalóit, akik akaratuk
ellenére is engedelmeskednek. És ennek a tanúja voltál már pár napja. Vagyis, ha
jól sejtem, amióta megérkeztél.
– Azt
akarod mondani, hogy Bill megparancsolt neked… valamit?
Sarah
igyekezett megérteni, amire a férfi célzott, de nehezen bírta megemészteni,
hogy a nagybátyjának micsoda misztikus képességei lehetnek még azon kívül, hogy
farkassá tud változni.
– Igen,
valami olyasmi lehetett, hogy védjelek meg téged. Legalábbis, a reakcióimból
erre következtetek.
– De az
előbb leálltál – mutatott rá az iménti jelenetre a lány.
–
Amikor láttam, hogy Cad nem jelent számodra fenyegetést, megszűnt a parancs. De
azt hiszem, egy alapos beszélgetés vár a nagybátyádra. Amint… végeznek.
Raven
rákacsintott, Sarah pedig felnevetett. Napok óta először nevetett tiszta
szívéből.
Nem is
értette, miért volt akkor Cadmonnal, hiszen a férfi csak csalódást és fájdalmat
okozott neki, tönkretette az életét. Ha nem Bill, akkor Diana fogja megölni
záros határidőn belül, amit – jobban belegondolva – Sarah egyáltalán nem is
bánt volna. Nem tudná leélni az életét egy olyan kiállhatatlan alakkal, mint
Cadmon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése