Egy újabb elhaló
kiáltás után teljes erejéből rohanni kezdett. Amikor úgy gondolta, hogy
nagyjából jó helyen van, megállt, és az árnyékban közelített egy sikátor felé.
Óvatosan kilesett a fal mögül, és legnagyobb megdöbbenésére egy ölelkező párt
talált. A lány teljesen a falhoz préselődött a férfi hatalmas teste miatt, de
úgy tűnt, egyáltalán nem bánja. Hevesen csókolóztak, a lány pedig kiejtette a
kezéből a táskáját. Elina jobban megnézte, és majdnem felkiáltott. Ezt a lányt
mentette ki az előbb a bunkók karmai közül. Ezek szerint mégsem olyan
elveszett. A férfi felemelte a fejét, Elina pedig azt az alakot ismerte fel
benne, akinek a lépcsőfordulóban nekiment. A lány oldalra hajtotta a fejét, a
férfi pedig felmordult, és lecsapott a nyakára. A lány halkan sikkantott egyet,
minden bizonnyal az élvezettől. Elina valamiért mégis furcsának találta az
egész jelenetet. Lassan közelebb lopódzott, a férfi zsebéből pedig kilógott egy
kulcscsomó, rajta egy hatalmas, 13-as szám. Elina elvigyorodott, majd olyan
halkan, ahogy érkezett, távozott. Futva tette meg a távot a fogadóig, a
portásnak is elfelejtett köszönni. Felrohant a szobájába, és a táskájából egy
hajcsatot halászott ki. A felszerelését mégsem kaphatta elő, az túl feltűnő
lenne. Kilépett az ajtón, és mintha mi sem történt volna, a szemköztihez
lépett. Pár pillanat múlva már nyílt is az ajtó, és gyorsan bezárta maga
mögött.
-
Azta…. – szakadt ki belőle az első gondolata. Az
ablakok mindenhol plédekkel, törölközőkkel és takarókkal volt letakarva. Elina
lassan végigjárta a szobát, bekukkantott a fürdőbe, majd a szekrény felé vette
az irányt. Kinyitotta, de semmi. Teljesen átlagos. Leült az ágyra, és valami
furcsaságot keresett. Kell lennie valaminek. Odament a hűtőhöz, és egy laza
mozdulattal kinyitotta. És lefagyottan nézte a tartalmát. A polc teljesen üres
volt, leszámítva egy üveget, benne valami különös folyadékkal. Elina kivette,
és meglötyögtette az üveget. Sűrű anyag, az biztos. És vörös. Mint…
-
Mit keresel itt? – Hirtelen elejtette az üveget,
ami apró darabokra tört szét a padlón. Megfordult, és a fekete hajú férfi állt
vele szemben, keze ökölbe szorult a teste mellett.
-
Én… - Frappáns
válasz. A francba! Mindig olyan határozott volt, a félistennek itt előtte
meg nem tud mit mondani. Megtámaszkodott a hűtőben, és elcsukló hangon
válaszolt.
-
Ez… nem az én szobám. Én… - vihogás – asszem
eltévedtem. – Újabb kacaj. – Pedig nyitotta a kulcsom az ajtódat. Ez nem lehet
véletlen. – Sejtelmesen a férfire mosolygott, majd dülöngélve közelebb lépett
hozzá. Megtámaszkodott a mellkasában, és végigsimította a hátát.
-
Benne vagy, édes? – búgta mély hangon, és csak
reménykedett, hogy a pasi elutasítsa. Szerencséjére a férfi elkapta a
csuklóját, és ellökte magától.
-
Takarodj innen! Most! – kiáltott rá a férfi.
Elina dühbe gurult, kihúzta magát, és úgy válaszolt.
-
Vegyél vissza, édes. Nem kell erőszakoskodni!
Bocs a piád miatt. Majd veszek másikat. – A férfi megmerevedett, csak ekkor
vette észre a széttört üveget a padlón.
-
Mit műveltél, te semmirekellő ember?! – Elina
visszafordult az ajtóban.
-
Ezt nem kellett volna… - A férfi felé lendült,
és egy jobb horoggal indított. A férfi megszédült, de a következő ütésnél
elkapta Elina csuklóját, és a földre rántotta. Egy mély morgással rávetette
magát, a lány azonban a lábával hátradobta. Megpróbált felállni, de a férfi
megragadta a bokáját, és ismét a földre rántotta. Elina hátrarúgott, a férfi
fájdalmas nyögéséből ítélve pont orron találta. Arrébb kúszott, de egy hatalmas
tenyér a fenekébe markolt. Elina próbált nem tudomást venni az egyre erősödő
vágyáról, és teljes erejéből mászott előre. Amikor már úgy érezte, hogy nem bírja
tovább, hirtelen szembefordult a férfival, nekirontott, és a földre döntötte.
Ráült a csípőjére, széttépte az ingjét, amit a férfi döbbenten nézett, majd egy
ádáz vigyorral lehúzta a kesztyűjét.
-
Te akartad, nagyfiú! – Mindkét kezét a férfi
mellkasára rakta, akin átszáguldott a villámok ereje.
A férfi teste
görcsbe rándult a hirtelen jött energiahullámtól, a szemébe pedig fájdalom
költözött. Elina azonban valami egészen mást érzett. A férfi szíve… dobogott.
Dobogni kezdett. Az ő hatására. Elvette a kezét, és döbbenten nézte a férfi
arcát, amire eufórikus öröm, megnyugvás ült ki. Tengerkék szeme ragyogott, majd
az öröm egy pillanat alatt átcsapott valami másba, ahogy meglátta a lányt.
Elina még mindig azon törte a fejét, hogy a férfi hogy élhette túl, amikor a
férfi magához rántotta, és megcsókolta. A lány teste lángra lobbant, minden
porcikáját átjárta a vágy ez után a különös férfi után, és visszacsókolt. A
férfi felmordult, megfogta a derekát, és villámgyorsan helyet cseréltek.
Szétfeszítette Elina lábát, a csípőjét pedig a lányéhoz préselte. Elina
belenyögött a férfi szájába, amikor megérezte a merev férfiasságát. Teljesen
belefelejtkezett a csókba, ám amikor a férfi keze a nadrágja fűzőjénél
matatott, egy csapásra észhez tért. Lerúgta magáról a férfit, aki először
csalódottan felmordult, majd megrázta a fejét, és lihegve az ágyhoz hátrált.
-
Ez meg mi volt? – nézett fel a lányra. Szemében
már nyoma sem volt fájdalomnak, örömnek vagy vágynak. Csak a puszta gyűlölet és
harag maradt. Elina dühösen dobbantott egyet.
-
Egy csók, barom! – majd bevágta maga mögött az
ajtót, és átrohant a szobájába, egyenesen a fürdőbe. Magára zárta az ajtót, megengedte a vizet, és
leült a hideg földre. Kintről mintha mozgolódást hallott volna, de senki sem
ment be a szobájába. Felhúzta a térdét, majd átkulcsolta a karjával, és csak
bámulta a fehér csempét. Ismét egy emlék úszott lelki szemei elé, ő pedig
lehunyt szemmel fogadta a múlt eseményeit.
Elina 14 éves volt, és mint minden korabeli
lányt, őt is érdekelni kezdték a fiúk. Pontosabban egy fiú. Mark Webbs. Mindig
az ablakból figyelte, ahogy kijön az iskolából, találkozik a barátaival, majd
együtt lemennek a játszótérre kosarazni. Elina is szeretett volna menni, de
persze Mrs. Higgins megtiltotta. Neki más dolga volt… Egyik nap, ismét az
ablakból figyelte a fiút, amikor szokatlan dolog történt. Mark egyedül ült az
egyik padon, a barátai pedig köszöntek neki, és elmentek mellette. Elina alig
bírta megállni, hogy ne menjen ki, és vigasztalja meg. Mark azonban nem maradt
sokáig egyedül. Egy hosszú, szőke hajú lány lépett elé, Mark pedig hatalmas
mosollyal fogadta. Előbányászott valamit a zsebéből, és a lánynak adta. Elina
nem látta pontosan, hogy mi az, de úgy sejtette, hogy egy tábla csokoládé. A
lány megörült, elrakta a csokit, és leült Mark mellé. Megfogták egymás kezét,
és beszélgetni kezdtek. Elina arcán egy könnycsepp gördült le. Ekkor döbbent
rá, hogy neki sosem lesz fiúja. Sosem lesz egy olyan férfi az életében, aki
megfogja a kezét, csokit hoz neki, letörli a könnyeit vagy megnevetteti. Önsajnálatából
Mrs. Higgins hangja billentette ki, leereszkedett a kézenállásból, letörölte a
könnyeit, és megragadta a kötelet, ami a plafonra volt erősítve…
Elina kinyitotta
a szemét, de alig látott valamit a fürdőt ellepő gőztől. Levetkőzött, és beállt
a zuhany alá. A haját is bevizezte, de csak állt egy helyben, és élvezte, ahogy
a forró víz végigfolyik a testén, majd mosolyogni kezdett. Hát mégis megvolt
élete első csókja…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése