El nem küldött pályázat...
Frissítve! Az új rész jelölve! Figyelem! 18 karikás jelenet!
Frissítve! Az új rész jelölve! Figyelem! 18 karikás jelenet!
Sunny idegesen toporgott a főnök
irodája előtt. Fran, a korosodó titkárnő nemrég szólt neki, hogy a nagyfőnök
hívatja. A lány el sem tudta képzelni, mit akar. A munkáját elvégzi, nem sokat
beszél, jól kijön mindenkivel. Talán mégis panasz érkezett rá? Vagy elrontott
valamit? Nem lehet, mindent százszor leellenőriz. Akkor mégis mi lehet a
probléma?
Sunny egyre feszültebben ült a párnázott
széken, és a főnökre gondolt.
Nicolas harmincas, magas, sötét hajú
férfi volt, igazi üzletember benyomását keltette. Mindig makulátlan öltönyben,
fehér ingben és nyakkendőben jelent meg annak ellenére, hogy nőtlen, a modora
kifogástalan, kellőképpen visszafogott. A hangját olykor felemelte, de a dühe
egy pillanat alatt el is párolgott. Hiába, aki egy ekkora cég feje, keménynek
kell lennie, hogy tartani tudja a pozícióját. Sunny egyáltalán nem neheztelt rá
a kitörései miatt, párat már végighallgatott, de egyiket sem érezte túlzottnak,
vagy jogtalannak. Ha Nicolas szólt valamiért, akkor az teljes mértékig
megalapozott volt.
Fran felvette a telefont, majd Sunny
felé fordult, és biccentett neki. A lány felkelt, megigazította a sötétszürke
kosztümét, lesimította a szoknyáját, és leellenőrizte a magas sarkúját.
Elégedetten állapította meg, hogy minden rendben.
Vett egy mély levegőt, és halkan
bekopogott a széles tölgyfaajtón.
Nicolas gondterhelten ült a hatalmas
íróasztala mögött, előtte tekintélyes méretű papírhalom magasodott. Az
ajtónyílásra felkapta a fejét, és egy pillanatra elakadt a lélegzete. Sunshine
Wood, a csodás, szívet tépően gyönyörű, postarészlegen dolgozó hölgy, ha lehet,
ma még elragadóbban nézett ki, mint máskor. Nicolas gyakran figyelte a munkája
során a lányt. Visszahúzódó, szerény teremtésnek ismerte meg, aki minden
körülmények között igyekszik higgadt maradni, és a lehető legkedvesebben
fogalmazni. Nick irigyelte ezt a képességét. Amíg ő leüvöltötte bárkinek a
haját is a fejéről, a lány valószínűleg csak hátba veregetné az illetőt néhány
jó szó kíséretében. Tökéletes ellentéte volt. Talán ezért vonzotta annyira.
Amióta csak alkalmazta, mindig arra
vágyott, hogy egyszer kettesben beszélgessen vele. Szerette volna jobban
megismerni, hogy mit szeret, mit nem, mi a kedvenc étterme, könyve, filmje.
Minden érdekelte a lánnyal kapcsolatban, de eddig nem talált megfelelő
pillanatot.
Most azonban, hogy megüresedett egy titkárnői
állás, egyből Sunny jutott eszébe. Tökéletes lenne a feladatra, a kedvessége
mindenkit levenne a lábáról. Az pedig külön örömmel töltötte el Nicket, hogy az
ő személyi titkárnője lenne.
– Miss Wood, kérem, kerüljön beljebb!
Sunny bólintott, és bizonytalanul
lépett párat előre. Zavartan pislogott körbe az irodában, még sosem járt itt
ezelőtt. A falakon körben hatalmas festmények voltak, a szemet azonban nem
ezek, hanem a középen helyet foglaló, már-már gigászi méretű íróasztal ragadta
meg leginkább. Részletes faragásokkal díszítették, Sunny ránézésre is vagy száz
kilósnak tippelte.
Mögötte pedig Nicolas mosolygott rá
barátságosan.
– Kér valamit? Egy pohár vizet? Kávét?
– A lány azonban megrázta a fejét.
– Semmit, köszönöm. Ha nem haragszik,
megkérdezhetem, mit rontottam el?
– Hogy mondja? – Nick megemelkedett az
asztal mögött, Sunny pedig idegesen hadarni kezdett.
– Csak mert, tudja, nem tudom, hogy
miért, vagyis hogy, mit követtem el, amiért idehívatott. Sajnálom, ha valakit
megbántottam, ígérem, bocsánatot kérek tőle, veszek neki egy csokit is, vagy
virágot, vagy ha hibáztam, kijavítom, megesküszöm, csak kérem, ne rúgjon ki!
Nagyon kell ez az állás, egyedül élek, van egy macskám, Mr. Kandúr. Igen,
tudom, nem túl fantáziadús név, de szeretem, igaz, kicsit makacs, de jól
megvagyunk…
Nick lassan előresétált, és háttal
nekitámaszkodott az asztalnak. Ölbe tett kézzel hallgatta a lány beszámolóját,
és esze ágában sem volt leállítani. A fenébe is, hiszen ez alatt a pár perc
alatt, amíg magyarázkodott, több mindent tudott meg róla, mint az elmúlt másfél
évben. A lány még így, teljes zavarban is állati nőies, és észveszejtően szexi
volt. Nick úgy gondolta, Sunny egyáltalán nincs tisztában az értékeivel. Ha így
lenne, nem hordaná folyton kontyban a haját, és nem semmitmondó, unalmas
ruhákat húzna. Ha a férfi jobban belegondolt, még sosem látta másban, csak
feketében, szürkében, és ezek különböző árnyalataiban.
Nicolas elmosolyodott, és lassan
közelített a lány felé. Sunny a mondat közepén megakadt, és csak nézte a
férfit. Nicolas megfogta a kezét, és lágyan megszorította.
– Befejezte, Ms. Wood?
A lány bólintott, és totál idiótának
érezte magát. Itt hebeg-habog a nagyfőnök előtt, elszúrja az egészet, és mindenki
rajta fog röhögni. Nicolas azonban nem kinevette, csak mosolygott. Különös fény
csillant a szemében, úgy fürkészte az arcvonásait.
– Helyes. Nem akarom kirúgni, ezt nem
árt tisztázni. Igazából munkát ajánlanék. Ha elfogadja, természetesen.
– Munkát? Van munkám. – értetlenkedett
a lány. Nick még mindig a kezét fogva hátrált vissza az íróasztalához, magával
húzva a lányt. Sunny egyáltalán nem értette, mi történik, milyen munkáról
beszélt Nicolas, és egyáltalán, miért fogja a kezét olyan lágyan, hogy kedve
támadt megsimogatni az ujjait.
Nick egyre közelebb húzta magához, a
lány pedig nem ellenkezett. Eddig még sosem merte megnézni, úgy igazából a
főnököt. Most megállapította, hogy rendkívül jóképű. Kisfiús vonásait kusza
haja csak fokozta, a sötétbarna szeme viszont meglehetősen vaddá tette az
összképet. Ellenállhatatlan. Ez a szó
jutott legelőször eszébe róla.
– A munka… amiről beszélt… - törte meg
a csendet a lány, kezdte igazán zavarban érezni magát, a férfi kutató tekintete
pedig cseppet sem oldotta a feszültséget.
– Hm? Ja, igen, a munka. Mondja csak,
volna kedve velem vacsorázni?
Sunny megrázta a fejét. Tényleg jól
hallotta?
– Ez lenne a munka? – Nick felnevetett.
– Nem, ez lenne a szórakozás. Persze,
ha nincs senkije. És ha a macskája nem bánja.
– A macskám? – Sunny elvesztette minden
józan eszét. Egy szürreális beszélgetés kellős közepén találta magát, ahol
Nicolas, az elképesztően jóképű főnöke az ujjaival játszik, mélyen a szemébe
néz, és randit kér tőle. Álmodik. Vagy megőrült.
Nem, inkább álmodik. Elaludt az
asztalnál, és az agya a legelképzelhetetlenebb jelenetet vetítette elé. Igen,
csak ez lehet, állapította meg magában.
Amikor azonban Nicolas ajkai vészesen
közeledni kezdtek felé, teljesen meg volt róla győződve, hogy ez egy álom. Egy
kellemes, rendkívül valószerű álom.
Nick nem bírta magát türtőztetni. Úgy
érezte, belehal, ha nem csókolja meg azonnal a lányt. Sunny pedig nem úgy tűnt,
mint aki ellenkezne. Lassan közelített felé, mintha attól tartana, a lány
bármelyik pillanatban köddé válhat. De nem, Ms. Wood itt volt előtte teljes
valójában, hívogatóan telt ajkai pedig csak rá vártak.
Nick pedig kihasználta az alkalmat, és
birtoklón a lány ajkaira tapadt. Sunny nem ellenkezett, sőt, még közelebb
húzódott hozzá. Beletúrt a hajába, Nick pedig kihúzta a hajtűt a kontyból, a barna
hajzuhatag lágyan omlott a lány vállára.
A férfi érezte, ahogy minden
önmegtartóztatása semmivé válik, egyre erőszakosabban csókolta a lányt. Ha
legalább ellenkezne, nem égetné a sürgető vágy, hogy lesöpörje az asztalt,
felültesse rá a lányt, és ott helyben magáévá tegye.
Sunny azonban nem könnyítette meg a
dolgát, a hátát simogatta, nyelvével incselkedett. Nickben elszakadt valami,
úgy érezte, mindent el kell vennie. Sunny pedig mindent meg fog neki adni.
Nick semmi finomsággal letépte a
lányról a kosztümkabátot, és egyszerűen a földre hajította. A lány csillogó
szemekkel bámult rá, de nem sokáig. Újra vad csókcsatába kezdtek, ami közben
egyre több ruhadarabtól szabadultak meg.
Mire Sunny felocsúdott, mindössze egy
melltartó és a szoknyája volt rajta, Nicken pedig a sötét öltönynadrág. Pompás,
kidolgozott felsőteste izgatóan hatott az iratok között, amik hamarosan a
földön landoltak. Nick felültette a lány a papírok helyére, és befurakodott a
combjai közé. Beletúrt a hajába, és újra lecsapott a szájára. Megragadta a
csípőjét, és közelebb rántotta magához, így Sunny is megérezte, a férfi
mennyire kívánja.
Nick feltűrte a szoknyáját, a keze
lassan vándorolt felfelé a combján. Sunny lélegzetvisszafojtva figyelte a férfi
ténykedését, ahogy azt is, amikor kigombolja a nadrágját, és előtűnik a
hatalmas, szemmel láthatólag kőkemény hímtagja.
A lány csábítóan tárta szét a combjait,
Nick pedig nagyot nyelve sóhajtott fel.
Nem egészen így gondolta az első
együttlétüket. Némán ellépett a lánytól, majd az ajtóhoz sétált és kulcsra
zárta. Szembefordult Sunnyval, aki zavartan zárta össze a lábait, mintha
meggondolná magát. Nick azonban ezt nem engedhette. Most, hogy már idáig
eljutottak, nem hagyhatják abba. A következő érzékibb lesz, egy romantikus
vacsora után, ágyban, rózsaszirmok között, mindegy, ahogy a lány akarja, de
most ő irányít. Ahogy egy vezérigazgató teszi.
Észveszejtő lassúsággal visszasétált a
lányhoz, kezeit a combján pihentette, majd finom kényszerrel szétfeszítette a
hófehér combokat, majd a lány legnagyobb döbbenetére letérdelt.
Nick némileg meglepődött, amikor a
szoknya alatt egy fekete csipke bugyit pillantott meg. Ha őszinte akar lenni,
egy fehér mama bugyira számított, ami illik az öreglányos szerkójához. De nem,
Ms. Wood igazi vadmacskaszerelésben várja a hódolóit. Nick elégedetten
mosolyodott el, arra gondolva, esetleg neki tartogatta a szexis fehérneműt.
Félretűrte az akadályt nem képező ruhadarabot, feltárva a nedvességtől csillogó
puha párnácskákat. Összefutott a nyál a szájában, majd semmi finomsággal
belevetette magát az élvezetekbe.
Sunny majdnem hátraesett az asztalon,
amikor Nick nyelve befurakodott a lába közé. Erősen megkapaszkodott az asztal
szélében, miközben ujjai a férfi kócos tincseibe túrtak, és közelebb húzta
magához. Nicolas értette a célzást, és rákapcsolt, kétszeres sebességgel kényeztette
a lányt. Finom, férfias ujjai lágyan cirógatták a combját, majd hamar
rátaláltak a legérzékenyebb pontjára. Nick az egyiket a nedves, szűk bejárathoz
illesztette, hogy gyengéden egyre beljebb vezesse. Sunny ívben megfeszítette a
hátát, lihegve fogadta a kutakodó ujjat, a férfi azonban még nem fejezte be.
Még egy ujj veszett el a lányban, majd amikor Nick megszívta a duzzadt csiklót,
Sunny megmerevedett, és remegve fogadta a rátörő orgazmust. Sikítani nem mert,
szorosan összezárta az ajkait, legalább ennyi megmaradt a józan eszéből.
Nicolas egy lágy csókot lehelt a
combjára, majd ujjai helyét felváltotta a lüktető, tettre kész hímtagja.
Merev hímvesszőjét óvatosan a nedves
bejárathoz illesztette, és lassan vezette magát a lányba. Amikor teljes
hosszában betöltötte, megállt egy pillanatra. A lány lihegve kapaszkodott a
nyakába, amikor pedig a férfi lökött egyet, halkan felsikkantott.
Nick elégedetten mordult fel, és egyre
hevesebb tempót diktált. Sunny a nyakát csókolta, a bőrét falta, amitől a férfi
kis híján azonnal elélvezett. Előbb azonban a lánynak akart örömet szereznie.
Nem kellett sokat várnia, Sunny néhány
perccel később megmerevedett a karjaiban, és a bőrébe sikított. Nem akart nagy
zajt csapni, ám a rátörő orgazmus kikényszerítette a sikolyait.
Nick hamarosan követte a lányt a
csúcsra, egy hangosabb mordulással adta át magát a gyönyörnek.
Lihegve ölelték egymást, majd Sunny a
fülébe suttogott.
– De ugye nem ez lesz a jövőbeni
feladatom.
Nick felkuncogott.
– Csak ha ezt is szeretné, Ms. Wood.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése