A neve Susan. Susan Cooper (Melissa McCarthy). A CIA elemzője, és az egyik legjobb a szakmában. Miután partnere (Jude Law) és az ügynökség legjobb ügynöke (Jason Statham) lebukik, ő az egyetlen, akit éppen bevetésre lehetne küldeni: életében először, a terepen kell kipróbálnia magát. Hát belép egy világba, amit eddig messziről csodált és irigyelt. Elegánsnak éppen nem mondható, de nagy a szája és kemény az ökle. A világ első igazi női titkos ügynöke bevetésre indul.
Gyerekek, ez a film jó!
Nem hittem volna, mert manapság divat a testesebb színészeket ugyanarra a poénáradatra felfűzni, miszerint a legviccesebb dolog, amit csinálhatnak, az a hányás-fingás-fosás. Itt is előfordul kötelező elemként, de szerencsére az utolsó kettőről csak beszélnek.
McCarthy-t még a Gilmore girls-ös korszakából ismerem, Sookie egy vicces, szerethető figura volt és mindig vérzik a szívem, amikor látom, hogy mennyire idióta karaktereket vállal el az utóbbi időben.
Itt viszont valamiért működik, talán mert nem nyomja túl a határon a kreténséget, még éppen elviselhető szinten mozog.
A film rögtön egy váratlan poénnal nyit, Jude Law, mint a megtestesült angol elegancia bénázik egy sort. Persze jön Susan és kimenti a szorult helyzetből, itt rögtön világossá válik, hogy a nő nagyon érti a szakmáját. A magánéletben viszont kész csődtömeg, a főnöke gyűlöli, a legjobb barátnője egy kínos szituban megalázza és úgy általánosságban mindenki lenézni.
A kémsztoris vígjátékok általában ugyanarra a mintára készülnek: vegyél egy kedves, szerethető figurát, aki ugyan kémnek béna, de emberileg nagyon ott van és a végén kiderül, hogy ezek az erények számítanak leginkább.
Itt fogták és szépen megfordították a történetet: Susan kiváló kém, a rögtönzés nagymestere és a harcművészetek terén is jeleskedik. Csak viselkedni nem tud. És működik, mert mindenki az ellenkezőjét várja, hogy mikor rontja el, mikor bénázik. Susan viszont üldözi a rosszfiúkat, ha kell, gyalog, ha kell, robogóval, tökéletesen céloz, erőset üt, egyszóval badass a csaj.
Legalább annyira, mint Frank, akit Jason Statham testesít meg. Eddig is ilyen karaktereket játszott, itt viszont annyira túltolták (nyilván direkt figurázza ki a tipikus ügynököket), hogy akárhányszor feltűnik, már várod, mikor kezdi sorolni a sikereit meg a teljesítményeit, Chuck Norris-i szintekbe emelve a figurát. Fergeteges!
És persze, ki ne tudná, A kém nagy része kicsiny hazánkban játszódott, ezért felüdülés az autósüldözés közben felbukkanó Suzukik látványa, valamint a felülről is gyönyörű Balaton. A végén pedig csalódottan hördülünk fel, amikor Susan a leharcolt Trabant helyett egy BMW-vel száguld el…
A mellékszereplők is nagyon sokat adnak a filmhez, ott van mindjárt 50Cent, akit fel kell venni a CIA-hoz, hogy kölcsönadja a magánrepülőjét.
Zimány Lindát ugyan nem, de egy magyar színészt felfedeztem benne: Bicskey Lukács a párizsi taxisofőr, bár csak néhány pillanatra látjuk az arcát.
És az egyik legjobb poén is hozzánk kötődik:
(Balatonnál)
Frank: … Ezzel végigpöfögök a part mentén, aztán továbbhajózok olaszba, vagy görögbe. Csak én leszek, meg a végtelen tenger.
Susan: Szuper ötlet. Jó utat!
Nancy: Vajon tudja, hogy ez nem tenger?
Susan: Nem. Nem tudja.
Szavazat: 5/5
Kiknek ajánlom:
– Akik imádnak nevetni
– Akiknek elege van a szokványos vígjátékokból
– Akik nem rettentek el McCarthy-tól
Kiknek nem ajánlom:
– Akik igazi kémfilmet várnak
– Akik James Bondon nőttek fel
– Akik nem bírják a sok káromkodást
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése