8. fejezet - A szerelem nyilasa

Cupido végignézett a három vámpíron. John biccentett neki, Qhuinn a tömeget pásztázta, Blaylock pedig Qhuinnt. A lány furcsának találta Blaylock tekintetét, és a gyanúja beigazolódott. A férfi vonzódott Qhuinn-hez. Előhívta a képességét, és döbbenten fedezte fel, hogy kölcsönös a vonzalom. A két vörös köd összekapcsolódott. Aztán beugrott neki.

Várjunk csak… Vörös? De hiszen vámpírok! Megbukott az elmélete, miszerint őket zöld köd veszi körül. Akkor viszont mi a helyzet Butch-csal? Összevonta a szemöldökét, és igyekezett valami kézzelfogható magyarázatot találni, amikor valaki megszólította.

-         Valami baj van? – Hajolt közelebb hozzá Blaylock. A vámpír meglepően barátságosnak bizonyult, eddig ő a legkedvesebb teremtés, akivel találkozott az új korban. Ahogy ezen gondolkodott, eszébe jutott, hogy talán a képessége is megváltozott az idővel. Talán most már a szivárvány összes színét látja és össze tudja kapcsolni… Örömmel nyugtázta, hogy kezd elmenni az esze. Sürgősen össze kell hoznia a vámpírt és az embert, különben még beleőrül az újvilágba.

-          Nem. Szóval, Blaylock… - Kezdte Cupido, de Blaylock megköszörülte a torkát.

-          Csak Blay. – Javította ki a vámpír. A lány biccentett, majd folytatta.

-         Oké, tehát Blay… mesélj, mit csináltok egy ilyen helyen? És hol vannak a lányok? –  Mutatott körbe a tömegen, mire a vámpír elvörösödött, Qhuinn pedig azonnal hárított.

-         Semmi közöd hozzá, angyal! – Cupido lenyelte az első gondolatot, ami eszébe jutott, és fenyegető hangon figyelmezette a férfit.

-         Vigyázz a szádra, vámpír! Hatalmasabb vagyok, mint gondolnád!

Cupido nem tudta nem észrevenni, hogy a két férfi között vibrál a levegő. Még nem szerelem, de hamarosan. És neki ezt kell szétszakítania? Szent Zeusz! A végén még Leát kell lebeszélnie róla. Még soha nem csinált ilyet. Nem állt a szerelem útjába. De a pokolba is! Nagy volt a tét, és nem kockáztathat. A gondolatmenetét egy hosszú, barna hajú, lenge öltözetű nő szakította meg.

-         Helló fiúk! Társaságra vágytok? – A nőről lerítt, hogy mi is a foglalkozása. Van, ami nem változik. Cupido végignézett rajta, és nem ő volt az egyetlen. Qhuinn szeme megcsillant, és közelebb hajolt a nőhöz.

-         Még az is elképzelhető. – Blay elfordult, John a poharát vizsgálgatta, Cupido pedig dühösen felcsattant.

-         Nem találsz magadnak senkit, így fizetsz a szerelemért? – Szemrehányóan Qhuinn-re nézett, aki elszégyellte magát, de nem hagyta annyiban, és visszavágott a lánynak.

-         Igenis, hogy találnék! – A vámpír intett a nőnek, hogy elmehet, az pedig csalódottan fújt egyet. Blay megkönnyebbülve nézett ismét fel. Cupido elégedetten vigyorgott, és a nő után nézett, aki egyenesen Leához ment, és úgy tűnt, ismerik egymást. Az éjjeli pillangó az asztaluk felé intett, Lea pedig követte, majd gyorsan el is fordult. Tehát a nő nem tudja, hogy a lánynak tetszik Qhuinn. Vagy nem érdekli.

-         Qhuinn, hoznál nekem még egy sört? Ja, és ez sincs kifizetve! Köszi! – Vigyorgott Cupido a vámpírra, aki úgy tűnt, menten felrobban.

-         Megőrültél? Nem leszek egy angyal csicskája! – Vágott vissza dühösen a férfi. Blay már emelkedett is a székéből és kisegítette volna a barátját.

-         Majd én hozok… - Cupidonak azonban más terve volt.

-         Nem! – Nyúlt Blay keze után és Qhuinn-re mutatott. – Én őt kértem. – Qhuinn a szemét forgatta, de végül is elindult a pult felé. Elhaladt a barna mellett, és rámosolygott. Amikor Lea elé került… nem történt semmi. Lea körül a köd izgatottan vibrált, Qhuinn-é viszont teljesen nyugodt volt. Mintha észre sem vette volna a lányt. Na persze, ember… Miért figyelne fel rá? Visszasietett a sörrel, és lerakta Cupido elé.

-         Parancsolj. A vendégem vagy. – Cupido azonnal belekortyolt, és még habos szájjal válaszolt.

-         Kössz! Láttál valami érdekeset? – Pislogott ártatlan szemekkel, de a vámpír megrázta a fejét.

-         Nem. Kellett volna? – Qhuinn ismét a pult felé nézett, de most sem történt semmi. Cupido tudta, hogy nehéz dolga lesz, de legalább valami értelmesebb vámpírt is kifoghatott volna, nem egy ilyen fafejűt.

-         Nem tudom. Mondd meg te! – Qhuinn megrázta a fejét, majd elindult a mosdó felé. Blay is felállt, és mielőtt kiment volna, visszafordult.

-         Kimegyek levegőzni. Nem gond? – John megrázta a fejét, Blay pedig már el is tűnt. Cupido kettesben maradt a férfivel, és érdeklődve felé fordult. John egy darabig csak nézte, aztán…

-         Furcsa egy angyal vagy.

-         Tudom. Mindenki ezt hajtogatja. – John felkapta a fejét, és riadtan hátrébb húzódott.

-         Hallottál? Hogy hallhattál? Nem hallhattál! Nem mondtam semmit! – Hadarta magában John gyors egymásutánban.

-         Nincs nyelv, mely előttem rejtve lenne. – Vonta meg a vállát mosolyogva Cupido. – Mi van velük? Együtt vannak? – John is azonnal értette, hogy kikről beszél.

-         Miből gondolod, hogy lenne valami?

-         Furcsa vagyok, emlékszel? – Mutatott magára a lány, John pedig bólintott.

-         Igen, emlékszem. Ez olyan se veled, se nélküled kapcsolat. Érted? – Cupido bólintott. Tehát még van remény Lea számára. Beleborzongott a gondolatba. Tényleg azt tervezi, hogy szétszakít egy lehetséges párt?

-         Én is itt hagylak pár percre. Megleszel? – John a szemét forgatta, és ingerülten felcsattant.

-         Nem vagyok ötéves! – Cupido vigyorogva bólintott, majd elindult Lea felé.